2015. május 24., vasárnap

Úristeeeen!

Sziasztok! El sem hiszem! Életem egyik legszebb napja! Képzeljétek ma délután ahogy beléptem a bloggerbe azt láttam hogy: 1000 oldalmegjelenítés!
Ezt mind nektek köszönhetem! Imádlak titeket ! ♥♥♥♥
A következő részt hosszabbra próbálom írni. De sajnos eléggé elfoglalt vagyok, szerdán kompetencia mérés és stb... igyekszem vele, tényleg, de egyszerűen nincs időm! Bocsánat fiúk, lányok! ♥
Ez most ilyen rövidke lett, megyek írom is a 7. részt!
-Esmy♥

2015. május 15., péntek

5. Vége

Sziasztok! Megkésve, de itt... az 5.rész. Nagyon szeretném megköszönni, hogy olvassátok. Eddig egy blogommal sem jutottam tovább 2 résznél...nem volt motivációm, de most itt vagytok ti. Hatalmas virtuális ölelés mindenkinek! ♥♥♥
-Esmy ♥

> Andy szemszöge <

Fél egy lehetett mikor felkeltem, egy ágyban. Nem is az a baj hogy ágyban, csak az hogy egy ismeretlen ágyban. Persze megijedtem, mivel nem tudtam semmit, csak hogy elmentünk inni a fiúkkal és Renával. Semmi több...Azt sem, hogy hol lehetek. Gondolkodásom az zavarta meg, hogy Jinxx jött be a szoba ajtaján.

-Na végre, hogy felkeltél! Most mesélj, ez mi!-adott nekem egy tinimagazint. A címlapon én és Rena, amint csókolózunk...

Jeremi elvette az újságot, és egy bizonyos oldalra lapozott. A rózsaszín és piros szívekkel díszített oldalakon egy rövidebb cikk állt:

Andy Biersack, a Black Veil Brides frontembere megcsalná barátnőjét?

A minap együtt látták a bandával Sirena Simms-et, Andrew barátnőjének rokonát.

Andyről és Sirenáról több kép is készült, ahol együtt enyelegnek... Vajon mi ez, ha nem szerelem emberek?! Egyértelmű, hogy ennek Juliet nem örül, hiába is kezdtek már "kihűlni" Andy-vel...

A részeg Andrew-ot és Sirenát faggatuk kicsit, hátha megtudunk valami exkluzív infót, de sajnos nem jártunk sikerrel...

-Hát... -kezdtem összeszedni magam a sokk után, amit a szöveg okozott.

-Semmi hát, semmi kifogás! Tudtam én, hogy össze fogtok jönni- mondta Jinxx. Persze, annak ellenére, hogy nem kért kifogást...

-Figyelj, Jeremi. Részeg voltam, és nem...meg amúgy is, ott van nekem Juliet. Ő a barátnőm, és egyenlőre ő is marad.

-Egyenlőre?-kérdezett vissza haverom. Persze, tudhattam volna, hogy nem hagy, amíg meg nem bizonyult a dolgokról eléggé...

-Semmi, de tényleg semmi nem tart örökké. Egyszer Mindennek vége, szóval a Juliettel való kapcsolatomnak is- adtam elég filozófikus választ, Jinxx egyszerű kérdésére.

-Mióta beszélsz úgy, mint egy hatvan éves öreg bácsi?- kérdezte. Ekkor csörgött a telefonom... Ash. 

-Csá. 

-Mi a kocsmában, a kérdés, hogy ti hol vagytok. 

Jinxx-hez fordultam. 

-Jinxx, hol vagyunk?

-Valami hotelban. Mond nekik, hogy majd mi megyünk.- mondta Jeremi.

-Jó. Ash, valami hotelben. Majd mi megyünk hozzátok. Rena?- kérdeztem haveromtól.

-Elment egy csapat armyval. Majd este jön.

-Oké. Akkor szerintem indulunk.-raktam le a telefont.- Na Jinxx induljunk.

Elindultunk a kocsmába, ami messzebb volt, mint hittük. Körül- belül fél négyre értünk oda. A kocsmában már csak a fiúk voltak. Ash, Jake és Christian. Miután elmeséltünk egymásnak az ébredésünket, azt hogy kit hol talált meg Sirena( Jake egy női mosdóban, CC és Ashley pedig az udvaron aludtak.), és hogy mi történt este, felhívtuk Renát, hogy ne aggódjon, megvagyunk. A fiúk elmondása szerint elég ideges volt...

-Na megvannak?- kérdezte köszönés nélkül Rena.

-Megvagyunk- mondtam én.

Hál' istennek!- mondta.- Majd beszélünk.-és azzal lerakta. 

Hogy miért, nem tudom. Remélem nincs baja. A srácokkal elindultunk haza.

Amit viszont ott, a házam előtt láttunk...

-JULIET! HAGYD ABBA! -sikoltozott Rena. Juliet a haját tépte, és verte... Nem hiszem el. Szegény lánynak ilyen szerencsétlen életet, erre még Julie is...Akiben eddig bízott...

-JULIET, ENGEDD EL!-ordítottam a barátnőmre.

-A...A...Andy... Szia!- dadogott Julie.

-Hogy képzeled, hogy megvered Sirenát? Meg amúgy is, bárkit? -kérdeztem.

-Jaj, Andy, drága...tudod hallottam a tegnapról...Sirena elég csúnyán rád mászott, és ezért... picit elbeszélgettünk. Semmi komoly- mondta nyálas hangon.

-ÉN?! Én másztam Andy-re?- szólalt meg szegény Sirena is.

-Semmi komoly, Juliet?! Megverted, megtépted, és még itt nyávogsz nekem- akadtam ki.

-Basszus, jobb, mint valami sorozat...- szólalt meg Ash hátul.

-Kuss, Ashley- fordultam meg. - Amúgy pedig, nem Sirena mászott rám, gondolom, de ha mégis, akkor is részeg volt- fejeztem be monológom. Vagyis majdnem.- Vége, Julie, túl messzire mentél. Szakítok.-  A lány  sértődötten elment. Semmi kifogása nem volt, a szakítás ellen. 

>Sirena szemszöge<

Juliet és Andy szakított, engem megvertek és rólam szólnak a magazinok. A Los Angelesi utazás jobb nem is lehetne. Mondom ezt akkora szarkazmussal, mint a ház.

-Köszönöm Andy.Ha nem jössz...-kezdtem hálálkodni. Végülis megmentett Julie-tól. Ezután felmentem a szobámba, és aludtam. Elég furcsa álmom volt...

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
- Remélem tetszik ♥
-Esmy ♥

 

 

2015. május 10., vasárnap

4. Pletykák

Sziasztok! Elég régen volt rész, sajnálom, de lebetegedtem, fáradt voltam, vagy tanultam. Egyszerűen nem tudtam gépközelben lenni, a telefonos blogger pedig nem a kedvencem...Szóval most itt a 4. rész!
-Esmy♥
Jaj, és a képek Taylorról, Kayle-ról és April-ről! :

 Kayle Normal, 20 éves
April Brooks, 21 éves
Taylor Simson, 22.

A csajok ( és Taylor) aranyosak voltak, miután tisztáztuk, hogy semmi nincs köztünk Andy-vel,  meghívtak holnapra egyet plázázni. Igen, és Taylor is jön! A koncertnek már vagy egy órája vége, mennem kéne a fiúkhoz. 

-Srácok, akkor holnap találkozunk. Sziasztok!- mondtam és elindultam a bandához. -Hali.

-Na végre megvagy!- ölelt meg CC. 

-Öhm...ennyire hiányoztam?- röhögtem, miközben ő még mindig ölelt.- Amúgy az új barátaimmal beszéltem.

-Nem nekem, Julietnek, csak hisztizett. Barátok?- mondta. Julietnek?! Abból baj lesz.

-Aham. Fanok, meg tök jó fejek- mosolyogtam.- Holnap talizunk. Na megyünk?- türelmetlenkedni kezdtem. 

-Megyünk, csak nem haza!- ordította Ashley. Oké, szerintem kicsit...áhh semmi, ő Ash. Ez nála normális, sokat ordít. Gyalog mentünk, azt hogy hova nem tudtam. Aztán megálltunk egy kocsmánál. Elhoztak inni, milyen kedvesek! 

Bent aztán ittunk rendesen. Két két Jack Daniels után ki is dőltünk. Reggel egy asztalon ébredtem, valami idegen lánnyal. Még aludt, ezért halkan elindultam megkeresni a fiúkat. Jake-re egy  női (!) mosdóban leltem, Ash-t és CC-t pedig az udvaron találtam meg. Andy és Jinxx sehol...

-Jinxx-ék?- kérdeztem a már megtalált haverjaimtól.

-Ne engem kérdezz. Az utolsó emlékem az, hogy Jinnx barátunk azzal a csajjal dumál.- mutatott Jake arra a lányra, aki mellett ébredtem. Ez fura. Jinxx egy olyan kis cicababával... elég részeg lehetett.

-Ezzel nem sokra megyek, de azért köszi- húzogattam a szám.- Megkérdezem  a lányt. Úgyis ébredezik.- mondtam és elmentem a szőkeséghez. - Hali. A nevem Sirena és tegnap a haverommal dumáltatok, csak most nem találjuk. Esetleg van valami használható emléked, hogy segíts nekünk?- daráltam le gyorsan. A csaj totál másnapos volt, mivel csak felvont szemöldökkel nézett.

-Csá. Dina vagyok. Melyik volt a haverod? A hosszú, fekete hajú?- mondta elég fáradtan.

-Ja. Valami? - válaszoltam.

-Bocsi, annyira emlékszem, hogy...- kezdte. - Semmire... tényleg bocsi.- Hát ezzel nem sokra mentem. 

-Biztos? Semmi nem ugrik be?- faggattam szegény csajt. Nem válaszolt, elaludt. Visszamentem a fiúkhoz és közöltem, hogy nem mentem semmire.- Nekem viszont mennem kéne, ma találkozok Kayle-ékkal.  Ha megvannak a fiúk, hívjatok- mondtam és megöleltem a srácokat. Kayle-ék a kocsmához jöttek értem. Mikor beléptek, April és Kayle sikított egy hatalmasat, amit én és Taylor először nem értettünk.

-Basszus April... it vagyunk egy kocsmában, kora délután, a BVB-vel!- lelkesedett Kayle.

-Kayle, nem álmodunk?!- visította April.

-Jaj lányok, nyugi van!- mondtam. Odamentem és megöleltem őket is. Szeretek embereket ölelgetni. - Fiúk, ők Kayle és April. A srác aki rejtam kívül az egyetlen felnőtt itt, pedig Taylor.- Igazam volt ezzel a felnőtt- gyerek dologgal. Én és Taylor nem visítottunk, ellentétben Aprilékkel. A srácok pedig már tudom, hogy nem normálisak...

-Hali- köszönt barátaimnak CC. Hát persze hogy ők, (Taylor kivételével, aki teljesen normális volt) visítani kezdtek. Megint. 

-Csá- nyújtott kezet Taylor a meglévő bandatagoknak, aztán elindultunk...valahova.

-Öhm...hova is megyünk?- kérdeztem. 

-Meglepii!- mondta a mellettem ülő April.

-Nem szeretem a meglepetéseket...-motyogtam magamban. Fél óra múlva szálltunk ki egy pince előtt.- Öhm...

-Nyugi, szerintem tetszeni fog- mondta Taylor. És igazuk volt. Mikor beléptünk elakadt a szavam...Mindenhol lemezek, a kedvenc együtteseim logójával ellátott felsők, az enyéimhez hasonló, magas talpú bakancsok... Maga volt a mennyország! 

-Srácok...ez a hely...úristen!- nyögtem ki, nagy elképedtségemben nehezen.

Legalább délután négy körül lehetett mikor leléptünk. Szereztem egy csomó felsőt, és egy rohadt jó dzsekit is. Akkor amikor hazaértem, pontosan akkor kezdett csörögni a telóm. A fiúk hívtak.

-Na megvannak?- kérdeztem köszönés nélkül.

-Megvagyunk- mondta Andy.

-Hál' istennek!- mondtam.- Majd beszélünk.- raktam le. Hogy miért is? Juliet közelített felém. 

Oo... ebből baj lesz.

 -Na végre hazaértél, Rena! Beszélnünk kell...- mondta.- NEM MEGMONDTAM NEKED HOGY SZÁLLJ LE ANDYRŐL?!- ordított.

-De, megmondtad. És le is szálltam róla...-mondtam.

-AKKOR EZ MI A FASZOM?!-dobott felém egy újságot. A címlapon Andy és én voltam... Várjunk csak... mióta van ilyen képünk?!

-Julie, ez valami félreértés...-adtam volna neki vissza a magazint.

-Olvasd el! Akkor hátha eszedbe jut!- mondta.

Olvasni kezdtem...

Andy Biersack, a Black Veil Brides frontembere megcsalná barátnőjét?

A minap együtt látták a bandával Sirena Simms-et, Andrew barátnőjének rokonát.

Andyről és Sirenáról több kép is készült, ahol együtt enyelegnek... Vajon mi ez, ha nem szerelem emberek?! Egyértelmű, hogy ennek Juliet nem örül, hiába is kezdtek már "kihűlni" Andy-vel...

A részeg Andrew-ot és Sirenát faggatuk kicsit, hátha megtudunk valami exkluzív infót, de sajnos nem jártunk sikerrel...

  Szólni nem bírtam... Szóval egy újságból kell megtudnom a tegnap estémet.

-Na?!-türelmetlenkedett Julie. -Magyarázat?

-Mint mondtam, nem tudok róla semmit. A koncert után elmentünk egy kocsmába, onnantól semmi...-mondtam Juliet-nek. Mi lesz ha Andy megtudja? Vajon hogy reagál rá?

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

2015. május 3., vasárnap

3. Koncert és új barátok

Sziasztok! :) Ez már a 3. rész. Nagyon köszönöm, hogy kommenteltek! ♥


 > Sirena szemszöge <

Végre eltelt  két nap, már tudok járni is. A szobámba berendezkedtem, a fiúkkal rendesen megismerkedtem. Nagyon jó fejek. Éppen a járást próbálgattam, mikor kopogtak. 

-Gyere!- mondtam. Andy lépett be. 

-Szia. Az van hogy este a közelben van fellépésünk, és hogy ne unatkozz, nem akarunk itthon hagyni. Van kedved jönni?- kérdezte. 

-Persze! Hogy ne akarnék elmenni egy BVB koncertre. Rohadt jók vagytok!- lelkesedtem. Még szép hogy elmegyek, már úgyis ki akartam tombolni magam. Ez a két nap semmit tevés is kikészített.

-Oké. Akkor olyan hat körül legyél kész, mert nyolckor kezdünk. Szia- mondta és kiment. Kaptam egy órát elkészülni. Mit vegyek fel?! BVBs pólóm nincs, az ő koncertjükre meg nem mehetek Ramonesesben vagy Gun 'n Rosesosban. Na jó, előkeresem a sima, egyszínű fekete felsőm. Valahonnan...ha elhoztam Londonból...hoppá!

Sajnos jó volt a megérzésem, a felsőt Londonban hagytam. Na most mit veszek fel? Fél hat, és még sminkelni kell, hajat csinálni, fürödni se ártana... Te jó ég! 

-Rena, bejöhetek?- CC. Gondolom megnézik hogy állok a készülésben.

-Persze!- A kezében egy cipősdoboz volt, azt hogy miért, nem tudom.

-Gondoltuk nem tudod mit vegyél fel. Lányok...-mondta a plafonra nézve, aztán ideadta a dobozt. Egy női BVBs felső volt benne. Viszonylag egyszerű volt, csak a banda nevét nyomtatták rá. 

-Köszönöm.- mondtam és megöleltem CC-t.

-Nincs mit. Egy ilyen jó együttesnek meg kell adni a tiszteletet.- mondta vigyorogva. A nevetését már nem sokáig bírja visszatartani- ez látszott rajta. 

-Egósok- röhögtem, mire belőle is kitört a nevetés. Most már volt felsőm, amihez egy fekete farmert vettem fel. Gyorsan sminkeltem, és megcsináltam a hajam. Egyszerűen felfogtam. Hatra pont készen lettem.

A koncert fantasztikus volt! Igaz csak pár számot ismertem fel, mivel csak egy hete hogy ismerem őket, de jó volt. Épp a fiúkhoz igyekeztem, mikor valaki hátulról nekem jött, ezzel engem felborítva, és energiaitalom rám borítva. Csak én vagyok olyan tehetséges, hogy két nap alatt kétszer is elesek. Olyan, mint egy szuperképesség. Sirena, a kétballábas.

-Bocsi, bocsi, sajnálom, úristen bocsi!- hadarta el a lány aki fellökött. Barna haja, és sok pc-je, tetoválása volt. Szép lány.

-Semmi gond. Nem látszik a folt, senki meg nem sérült, szóval nincs baj.- mosolyogtam. Aranyos volt, ahogy hadar, és tiszta pánik, hogy most mi lesz.- Amúgy Sirena vagyok.A kétballábas bénaság.- Kezemet felé nyújtottam, mire csak furán nézett. Jajj tényleg! Nem egy ötvenes éveiben járó férfi vagyok, hanem egy huszonéves lány! 

-Dora. Egyedül vagy itt? Vagy a haverjaiddal? - Nem értettem miért kérdez ennyit, de persze válaszoltam, hisz ő is teljesen barátságos volt.

-Nincsenek barátaim. Szomorú, de nincsenek.- mondtam.

-Ó, dehogy nem! Itt vagyok én, és az én barátaim, akik biztosan bírni fognak!- Karon ragadott és egy kisebb baráti körhöz vitt.- Emberek, ő Rena, az új haverunk!-kiabálta. Nem tudom miért kiabál, mikor velem, és vele együtt is csak öten vagyunk. 

-Zsír! Csá Rena!- mondta egy piros hajú, magas srác. Én csak intettem neki egy bénát, mert már két lány meg is ölelt. Egy alacsony fekete és egy magas, kék hajú csaj.- Akik majdnem megfojtanak April és Kayle.- röhögött a fiú. Erre a kék hajú reflexből pofonvágta, amin szintén csak röhögtek. Oké, ez teljesen normális.

-April.- mutatkozott be az alacsony lány. Ezek szerint Kayle a magas. Megint megölelt. Szeretnek ölelkezni, az tuti. Én, mivel szimpatikus volt visszaöleltem.

-Sirena Simms. - Mindenki engem bámult. -Mi az? 

-Simms? Azt mondtad hogy Simms.- dramatizált Kayle.-Basszus ő a csajszi.- mondta újdonsült barátaimnak.

-Na ne.-ámult Taylor.(A srác piros hajjal.)

-Milyen csaj vagyok?-kérdeztem.

-Akivel "állitólag" Andy kavar.-mondta April Szuper! Szóval azt hiszik Andyvel járok. Szegény Juliet! Vagy inkább szegény én! Julie megöl!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ennyi lenne mára. Kayleról,Aprilról és Taylorról majd holnap rakok képet, mert a telefonos bloggerről nem tudok :/
-Esmy♥

2. Otthon, édes otthon

 Sziasztok ez lenne a második rész :) Remélem tetszeni fog. :) Nagyon szépen köszönöm, hogy már most vagytok egy páran,akik olvassátok a történetem. Értetek érdemes lesz továbbírni.
Puszi: Esmy ♥


A ház gyönyörű volt. És óriási. Ekkora házat talán nem is láttam életemben. És Andy egyedül lakik itt. Vagyis lakott. 

Mi csak álltunk ott, egymás mellett szótlanul, bambán...

-Gyertek mááár!- hisztizett Juliet. - Sirena, veled pedig majd beszélek.-. Na szuper! Halott vagyok, éljen! Andy-vel egymésra néztünk még utoljára, aztán a többiekhez sétáltunk. Juliet csókot nyomott a kékszemű tökéletes szájára, majd félrevont a fiúktól.

-Mit képzelsz te magadról Sirena Demetria Simms?! Tudod hiába próbálkozol be Andy-nél, ő engem szeret -mondta. Tudtam. Tudtam hogy észreveszi, tetszik a barátja.

-Miről beszélsz July? -kérdeztem ártatlan arcommal.- Ha tudod,hogy téged szeret, nem lehetsz féltékeny.

-LÁTTAM! TUDOM HOGY TETSZIK! Figyelmeztetlek, hogy vannak ismeretségeim... -ordított. Erre a srácok odajöttek hozzánk, megkérdezni mi bajunk... Eléggé kínos helyzet, hisz most mond meg a nénikéd barátjának hogy tetszik, a nénikéd előtt, aki ordít veled, a féltékenysége miatt...Furcsa egy helyzet. Gondolom nincs köztetek hasonló helyzetben senki...-Na jó srácok én megyek, mert hívott a főnököm. Sziasztok, szia Andym.-csókot adott Andy szájára. Megint. Hogy lehet ilyen féltékeny...

A házba belépve nagyon meglepődtem. Tiszta volt, tisztább, mint az albérlet ahol laktam. 

-Nem sokat vagyok itthon-mondta,gondolom a tisztaság magyarázata képen. -Ha pedig bulizunk, azt Ash-nél tesszük.- jelent meg arcán az az édes mosolya. Én is elmosolyodtam. 

-Hol fogok aludni?- kérdeztem. Ekkor furcsa dolog történt; karját derekamra csúsztatta (!), így kísért egy ajtó elé, ami mögött gondolom a szobám helyezkedik el. Kinyitotta az imént említett ajtót, amit láttam, lesokkolt. -Andy, ez a szoba óriási...-És tényleg az volt. Na meg túl tökéletes. A falak tejeskávé színűek, az ágy hatalmas, a bútorok szépek... A polcok pont ideálisak a könyveimnek, a falon pedig volt hely a posztereimnek. -Nem fogadhatom el. Juliet azt mondta, talált nekem egy KIS helyet. Ez nagyon nagy.- Csak mosolygott. - Mi az?Mi olyan vicces?

-Semmi.

-Oké- legyintettem.- Lemegyek a cuccaimért, majd jövök mindjárt- mondtam. Elindulni elindultam, de megbotlottam a küszöbben. Átkozott cipők, hülye magasságom! Szerencsére Andy elkapott, így nem estem hanyatt. A bokám viszont tuti kiment.-Köszönöm- mondtam hősömnek. -Auu!- ordítottam, amint lábra próbáltam állni. Bizony, kiment a bokám. -Hát ez kurva jó!

-Örülj neki, hogy nem estél el. Akkor lehet, nem csak a bokád ment volna ki.- nézett rám. Én még mindig a karjai közt voltam. Olyan jó érzés volt, hogy fog, és nem enged el. Úgy éreztem, mellette nem eshet bajom. Arca az enyémhez közelített. Természetes nem én lennék, ha nem rontom el ezt a pillanatot.

-Andy...- Elég kínos egy helyzet volt. Remélem Juliet nem tudja meg, már így is fenyeget.

-Persze, persze...- kapott ő is észbe.-Nem tudom ez mi volt, bocsánat.-Ezzel kiment a szobából. 

Szuper! Juliet fenyeget, Andy-t nem lehet érteni, a srácokat meg még csak most ismertem meg, nem is beszéltem sokat velük. Jól indul a los angelesi "kalandom". 

Andy felhordta a cuccaim, én pedig, mivel járni nem tudtam, telefonoztam. Benyomtam az új kedvenc számom, ami a Faithless a BVB-től. Elkeztem énekelgetni, de persze halkan, mert (szerintem) szörnyű a hangom. A szám végén vettem észre van 1 nem fogadott hívásom. Anya. Megint hív. Gondolom feltűnt neki hogy nem vagyok otthon. Hát, kb. másfél nap kellett hozzá. Felvettem.

-Mit akarsz, anya?- kérdeztem drágalátos édesanyámtól. Az "anya" szót pedig a legnagyobb undorral mondtam.

-HOL VAGY?! NEM SZÖKHETSZ MEG! HOGY MERTED?!-ordított. 

-Honnan tudod, hogy nem Londonban vagyok?- kérdeztem higgadtan. 

-Juliet nénikéd. Bírom a csajt. Vagyis most , hogy már nem fedez téged minden hülyeségben.-Sejtettem, hogy Juliet mondta el. Nem hiszem el! Már ő sincs mellettem. Nincs családom. Szuper!

-Oké, anya. Ha el is jöttem Londonból, nem tehetsz semmit. Elmúltam 21 (Angliában onnantól nagykorú az ember), szabad vagyok. Viszlát.- Leraktam.

 Én mit képzelek magamról?Chh...

  Kopogtak az ajtón.

-Gyere!- mondtam. Azt hittem Andy lesz, de helyette egy orvos lépett be.-Jó napot, doktorúr!- üdvözöltem. Alacsony, 60-as éveiben járó, szemüveges bácsi volt. Kopaszodó, ősz haja összevissza állt. Aranyos volt.

-Jó napot, kisasszony!- köszönt ő is.- Na hagy lássam azt a bokát. Az orvos megvizsgálta a bokám, és adott egy krémet. Kennem kell vele két napig, és pihennem.

-Köszönöm szépen.Viszont látásra.- Két napig nem csinálhatok semmit. Halálosan unalmas lesz.

-Itt vannak a srácok- Mikor jött be Andy? Észre se vettem...Nem tudtam mit mondani, mert Ash beszaladt a szobába, egy... egy rózsaszín HelloKitty jelmezben. Jesszus.

-Ash...te bolond vagy!- Már a látványtól is sírtam, de mikor elkezdett táncolni...Andyre néztem vörös fejjel, röhögve.-Ez mindig ilyen?

-Igen, sajnos...- Nem Andy válaszolt, hanem Jake. Andy eltűnt. Aztán pedig megjelent egy Batman-es pulcsiban.

-Na a másik bolond. Komolyan? Batman? -Már nem bírtam, fuldokoltam a röhögéstől.

-Persze, Batman. 

-Na jó, kész, végem.-mondtam. Habár be kell valljam, fullosan cuki volt.

 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2015. május 2., szombat

Sziasztok :)

Sziasztok kedveseim! :) Ezzel a bejegyzéssel indítanám az első (!) blogom. Itt majd a szereplőket láthatjátok, de majd ha van érdeklődés, felrakom az 1. részt is . :) A szereplőket pedig majd külön modulban is megtaláljátok :)

-Esmy ♥

Szereplők:

Sirena Simms 22 éves egyetemista. Családi háttere miatt muszáj elmenekülnie Londonból. Los Angelesben sikerül szállást szereznie nagynénje barátjánál, a híres Andy Biersacknál.
 Rock, metál zenét hallgat. Szereti a Nutellát és az Oreot. (Írói megjegyz.: Ki nem?) Van egy orr-pircingje, és pár tetoválása. Pszichológia szakon tanul, másodéves.
 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Andy Biersack híres frontember, énekes. Együttese a Black Veil Brides. 24 éves. Barátnője Juliet Simms.
A rock, metál zenei stílust kedveli, ez látszik az együttesén. Van orr- és ajakpircigje, de rengeteg tetoválása is.
  -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Juliet Simms Voice nyertes énekesnő. 29 éves, barátja Andrew. Unokahúga csupán 7 évvel fiatalabb nála. Bátyja Tommy és annak felesége Felicia nem bánnak vele jól, ezért Los Angelesbe hozza.
  Saját együttese van, szintén rock műfajjal. Sok tetoválást visel.
 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Geneview Simms Sirena 24 éves testvére. Nem jönnek ki egymással. Gee inkább az anyjával plázázgat, míg Sirena otthon takarít. Tiszta Hamupipőke.
 Belieber, Directioner. Utálja húga zenéit, ez természetes. Kissé beképzelt.

 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felicia Simms (During) két gyermekes anya létére csak magával törődik. 45 éves, nem látszik rajta.
 
 Teljes mértékben fiatalnak érzi magát. Örömlányként keresi pénzét sminkre, ruhákra.
   -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tommy Simms volt zenész, mai drogos lenne Sirena  és Geneview apja. Nem foglalkozik feleségével, nem érdekli állása sem.
  Húga együttesében játszott, mielőtt kirúgták volna a tagok.
  -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dora Donors, Sirena legjobb barátnője.  Egy koncerten ismeri meg. Van egy kishúga, szülei elváltak. 
 Teste mindenhol tele van tetoválásokkal, pircinggel. Tényleg mindenhol. Nagyon szereti húgát, Marie-t. A BVB army tagja.
  -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Marie Donors Dora húga. A példaképe nővére, és már kicsi kora óta rockzenét hallgat. 10 éves létére nagyon komoly lány, de persze nagyon is huncut. :) 
Jól kijön Sirenával és bírja a BVB-s srácokat. A történetben lesz majd 15 éves is, ezért lent láthattok róla majd képet külön, mikor már odaér a történet.
  -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Marie Donors nem épp átlagos 15 éves.  Rockegyüttesekkel bandázik, cigizik, iszik... Nővére és annak barátnője eléghíres lett a médiában, ezért ritkán  találkoznak.
 Nagyon csinos lány lett. Kontaktlencsét használ, mivel szerinte unalmas a barna szemszíne. Gyönyörűen énekel, erre már kiskorában rájöttek.
 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2015. április 27., hétfő

1.Los Angeles és a Black Veil Brides

 > Sirena szemszögee <

Akárcsak egy elmebeteg - futottam a repülőgéphez. 

Habár ki mondta hogy nem vagyok az? Az éjszaka közepén elszökni otthonról...hogy mondjam,nem az én stílusom. Mindig is jó kislány voltam. Akkor most mit keresek itt?-gondoljátok most. Muszáj voltam megtenni. Apám egy kibaszott drogos,anyám egy ribanc,a drágalátos nővérkémről meg ne is beszéljünk... Hova megyek? A nénikém szerencsére jó fej volt és leszervezte egy ismerősénél az utolsó évem az iskolában, Los Angelesben. Jó messze a kis családomtól. Befejezem az egyetemet és munkát vállalok. Leszarom,csak otthagyjam azt az őrültekházát. A családom,a volt barátom,a "barátaim". Persze soha nem voltak igazi barátok.Csak én voltam naiv. 

A picsába is,Rena!Felejtsd el őket,mindenkit!

A gép hajnali háromkor indul. Most csak fél kettő van-gondoltam. Így hát előkerült a fülesem,a telóm és zene szerepében egy kis Black Veil Brides.Mindig is szerettem a rockot,de a fiúkat csak most ismertem meg.Köszi Juliet!

Az eső esett. Ez persze már nem is újdonság Londonban, itt mindig esik. Háromkor már a repülőn ültem, egy idős házaspár mellett. Persze mivel idősek, leszóltak a kinézetem miatt, mivel a ruhám "túl durva" és "tönkreteszem a testem" a tetkókkal meg pc-kkel. Nem igazán vettem magamra, inkább elővettem a könyvem, és olvastam. Az olvasásban viszont hamar elálmosodtam, így könyvemet félretéve el is aludtam picit.

Los Angelest hogy is írhatnám le?

Tengerpart, magas, trópusi fák, dögmeleg és Jul nénikém egy csapat feketébe öltözött sráccal. Ja...hogy az utolsó nem mindennapi!?

Szépen, komótosan sétáltam oda hozzájuk, de persze Juliet a nyakamba ugrott, ezzel engem majd hogy nem felborítva.

-Sirenaaa! -sipítozott.- Jól vagy? Hogy utaztál?

-Nyugi Jul,nyugi. Jól vagyok,köszönöm. Jól utaztam,köszönöm, de nyugi. - Nem szereti ha "nénizem". Csak hét év van köztünk, ezért is jövünk ki ilyen jól. -Sziasztok! -köszöntem oda a fiúknak, mikor drága rokonom elengedett.

-Hello-mondták körül-belül egyszerre.

-Fiúk.Szóval ő lenne Sirena Simms.Az unokahúgom,vagy mim.És Rena ,ők...-a mondatot már nem tudta befejezni,olyan gyorsan vágtam rá a srácok neveit.

-Andy, Ashley, Jake, Jinxx és CC. Jól játszotok-mondtam mosolyogva.

-Köszi-mondta Andy mosolyogva. Olyan édesen mosolyog! Már javában beszélgettünk mikor Juliet megzavarta az ismerkedést a fiúkkal.

-Nem kéne...menni? -kérdezte Jul.

-De -bólintott rá Jake. 

-Amúgy hogyan és hova megyünk? -kérdeztem.

-Buszozunk Sirena!-vágta rá Jake. Na nem! Nem fogok buszozni. Nem, nem vagyok elkényeztetve csak rossz emlékeim vannak. Tudom hülyeség ez huszonkét éves fejjel, de na! Melyik ember lenne képes baleset után is buszozni?

-Nem fogok buszozni. -mondtam.

-De kis elkényeztetett...-röhögött Ash.

-Fogd be! Rena nem fog buszozni és kész! -szállt védelmembe Jul,arcán azzal a szigorú Simms-nézéssel.

-Ja Ashley. -helyeseltem.

-Az unokahúg elkussol. -szállt be a hülyéskedésbe Andy is. Na jó,csak Ash és én hülyültünk, Juliet komolyan beszélt.

-Mert megcsípkedem azt a szép, formás seggét-tette hozzá az a pedofil Ash.Röhögve.Megint.

-Jó,jó na. Felfogtam pedofil-bácsi - vihogtam tovább.

-Jó lenne ha abba hagynátok a hülyéskedést! -ordított a nénikém. Na jó,nála ez a normál hangnem. -Valaki elmegy Sirena-val gyalog. Jeremi. -Ki az a Jeremi?!

-Majd én.-mondta Andy és karját a derekamra helyezte.Jul szinte megölt a szemével,hiába hogy nem oda néztem.Éreztem.Várjunk csak...Ez féltékeny rám és Andy-re!WTF?!?Juliet,csak szimplán Juliet Simms.Szép,híres,tehetséges.Én pedig mi vagyok?Egy nyomorult,rockfüggő egyetemista.Na és Andy se olyannak látszik aki dobná Jult értem,ha még be is jönnék neki,akkor se.

-De... -kezdtem dadogva.Nem szeretnék July-val is rosszban lenni. Csak ő maradt a családomból.

-Jó,menjetek. -mondta a nénikém. Na...nem féltékeny,vagy csak négyszemközt akarja letudni a halálom? Inkább a második.

Út közben Andy-vel beszélgettem. Nem csoda hogy July-nak tetszik. Kedves,aranyos,jószívű és ahw...helyes is. Habár szerintem Jul nem szereti,csak a külseje számít...Nem,nem vagyok féltékeny,de ez az igazság. Ő ilyen. Ennyi. Én viszont...teljesen megszerettem csupán tizenöt perc beszélgetés után. Negyed óra. Ennyi kellett ahhoz,hogy beleszeressek. Életemben másodjára érzem ezt ilyen biztosan. Az első a volt barátom,Ray volt. Tizennyolc éves voltam,a gimi utolsó évét jártuk. A szalagavatón beszéltünk először,egy hét múlva összejöttünk,de nem tartott sokáig a dolog. Miért? Mivel tönkretette az életem,az életem,ami már így is romokban hevert. Ő szoktatta rá apám a drogra. Miután szétmentünk engem zaklatott,apát pedig teljesen függővé tette. Apa elvonókúrái feleslegesek voltak, mivel ő tovább szállított neki. Szép is az első szerelem.

-Mi az? Nagyon elbambúltál. -szakította meg a gondolkodásom Andy rekedtes hangja.

-Gondolkoztam. -mondtam. A hajamba túrtam,ekkor vettem észre hogy a szemem könnyes.

Mi a faszért könnyezek ezeken az idiótákon?!

Csak remélni tudtam hogy Andy nem szúrja ki. Pechem volt.

-Sirena, te...- Nem mondta ki. Ekkor már sírtam. Nem mondta hogy sírok,de ennek külön örültem. -Mondj el mindent.-mondta és átölelt. Jobb ha ezt nem említem Juliet-nek,már így is meg akar ölni.

-Nem tudom July mennyit mondott az ideköltözésem okáról....de elmesélem. -mondtam remegő,gyenge hangon,aztán pedig elmondtam mindent. Nem hagytam ki Ray-t,a "barátaimat" és a busz-problémát sem. Mire befejeztem oda is értünk a fiúk házához. Ekkor mert megszólalni Andy,ugyanis csak némán hallgatta a mesém.

-Uram,istenem. -Ennyi. Nem kezdett sajnálkozni,nem próbált megnyugtatni,mint mások. Végre valaki,aki megértette,hogy a sajnálat nem segít.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Köszönöm hogy benéztetek,ha tetszett iratkozzatok fel,de lehetőleg kommenteljetek!

Puszii:Esmyy♥