2015. május 26., kedd

7. Szeretlek!

Mint Roniicnak is mondtam, most kiderül mit is akart Andy... :D Remélem nem érzitek majd, hogy elkapkodtam a dolgot...Habár a címről már lehet kiderült...
-Esmy ♥

>Sirena szemszöge<

Ez volt az utolsó nyugton töltött hétvégém, mivel kezdődik az iskola... Járhatok majd kora reggel egyetemre, hogy aztán mire hazaérek hulla legyek, és ne legyen időm még aludni se a tanulástól. Kellett nekem kitalálni, hogy egyetemre akarok menni! Ki akartam pihenni magam...Ekkor kopogott valaki, nem is akárki. Andy.

-Szóval Andy...Tud már mit akarsz?!- Leordítottam? Leordítottam. Ooh, Ne! Én leordítottam Andy-t! - Vagyis... tudod már mit szerettél volna, Andrew?- mondtam cuki hangon, hátha sikerül ezzel kiengesztelnem. 

-Nem azért jöttem, mondtam, hogy hagyjuk...-kezdte.- A Taylor meg a másik csaj van itt. Ijesztő, hogy tudják hol lakom- Hangjában semmi érzelem nem volt. Se harag, se bánat, semmi. Szimplán  hideg és elutasító... Megsértődött. 

Lementem a vendégeimhez, és tisztáztam velük, hogy Andy-t megijeszti a jelenlétük. Megkértem őket, hogy ne nyúljanak semmihez, és ne bámészkodjanak , ha be akarnak jönni. Jó barátok lévén persze megtették, amit mondtam. A szobámban leültek az ágyamra, és engem néztek. Már én is kezdtem megijedni tőlük. Ültek és néztek. Kayle és Taylor.

-Csajszi- szólalt végre meg Kayle.- Látjuk hogy van valami baj...

-Nem, nem, semmi...- mentegetőztem, de csak utána vettem észre; Én sírok! Sírok Andy miatt! - Na jó... Tegnap Juliet össze akart verni, mivel látott egy cikket rólam...és Andyről. Szerencsére Andy jókor odaért, csak emiatt szakított Julieval. Ma meg mondani akart valamit... Nem értem!- fakadtam ki. Sajnos van egy rossz tulajdonságom, így rám jött a szófosás és nem bírtam abbahagyni a dumát. Csak mondtam, és mondtam... Mikor végeztem a mesével Taylor és Kayle elfordult... Amikor újra rám néztek, valami bajusz-szerűség volt rajtuk. Iszonyú hülyén nézett ki! Kitört belőlem a röhögés, gondolom ez volt a cél...

Hát igen, elűzték minden bánatom egy pár percre, de miután elmentek visszaült rám minden bajom, a bánat, az unalom... Nem így terveztem... Azt hittem, ha eljövök Londonból megoldódnak a problémáim, ehelyett csak több lett. Igaz, legalább Geneview nincs itt. na meg barátaim is lettek. Egy lapot vettem elő, és dalt írtam...

Heaven's gone, the battle's won

I had to say goodbye

Lived and learned from every fable

Written by your mind

And I wonder how to move on

From all I had inside

Place my cards upon the table

In blood I draw the line

I've given all my pride

Living a life of misery

Always there, just underneath

Haunting me, quietly alone

It’s killing me, killing me

Dead and gone, what's done is done

You were all I had become

I'm letting go of what I once believed

So goodbye agony

Elraktam a fecnit és elmentem zuhanyozni. Jól esett egy kis pihenés szombat este. Aztán jött a vasárnap... Az a vasárnap. 

Reggel kipihenten, gondjaimról megfeledkezve ébredtem. A reggeli egyszerű melegszendvics és tea volt, olyan egyszerű, akár a ruhám az napra. Leggings és egy- rám kissé nagy- Bring Me The Horizon-os felső. Reggeli után a szobámba mentem és elővettem a laptopom. A gépre két évig gyűjtöttem, kocsit mostam és kutyát sétáltattam a pénzért. Facebook-ra léptem fel elsőnek, pedig nem szokásom folyton netezni. Kíváncsi voltam mi van otthon. Geneview nővérem épp kivel áll hadban, anyám éppen kivel "dolgozik", és hogy apám be van- e szívva. Érdekelt a családom. Az a család, amelyiket eddig leszartam. Megint Andy jött be-mint tegnap is- de ezúttal kopogás nélkül. Határozott arkifejezését nem értettem... Leült mellém az ágyra, és beszélni kezdett...

-Sirena, sajnálom, ha azt hiszed, haragszom. Nem. Épp ellenkezőleg... Rájöttem, hogy csak jobban...- Itt drámai szünetet tartott- Csak jobban szeretlek. - Azt hittem, nem hallok jól. Fura egy srác ő. Leordítom, erre azt mondja szeret. 

-Öhm... - Ennyit tudtam kinyögni, hiszen kék szemű lovagom belém folytotta a szót. Igen, megcsókolt. Nem is elsőnek. Az elsőre ugyan nem emlékszem, de erre örökké fogok. 

-Egyet szeretnék még tudni... Te. Te is érzel irántam valamit?- kérdezte, végig a szemembe nézve. Nem hazudhattam neki.

-Andrew Dennis Biersack- Talán meglepődött teljes neve hallatán, de amint folytattam...- én is szeretlek!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4 megjegyzés:

  1. Kislányom:oez rohadt jó lett ^^ :*
    Várom a folytatást:33

    VálaszTörlés
  2. Apaaa *-* köszönöm szépen ♥ Sietek a folytatással ^^ Örülök hogy tetszik

    VálaszTörlés
  3. Mi. A. Szar?
    Waaa! *0*
    Hajraa Andy!! *0*
    Annyira imadlak!
    Ey a sztorit is!
    Mwgtisztelo, hogy megemlitettel!
    Filytasd minel hamarabb!
    <3 :-*

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm szépen 😊 és nincs mit ♥
    Sietek vele ^^

    VálaszTörlés